Imááádom! Percek alatt kész, és amikor megízlelem, minden rosszat elfelejtek.
Nemrég (kb. egy éve) jutott fülembe az a szó bánatevés. Sokan nagyon elhízottak,
de szerintem is van ebben a bánatevésben valami, bár én amikor extra vékony voltam, akkor is mindennap
ettem csokit. Egy időre, a terhesség alatt lefogytam, és nem is kívántam.
A csoki moussera még évekkel ezelőtt kaptam rá a Horváth cukrászdában, sajnos azóta hogy átköltözött,
nem lettem elégedett vendég, sőt! Az utolsó csepp: két kávéra kb 15-20 perc várakozás, illetve a magas
árak mögött egyre kevésbé magas színvonal.
Na, nem is akartam ilyen litániát írni.
A csokit felolvasztottam vajjal vízgőz fölött, rumot és vaníliát tettem bele, majd a cukros tojássárgáját és felvert tojásfehérjét beleforgatom, esetleg felvert tejszínhabot is keverek bele (nem mindig), és kész is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése