Amikor krumplit látok sokszor jut eszembe gyermekkorom, amikor is rengeteg ételben találkozhattam vele.
Erre egy kedves hentes barátunk hívta fel a figyelmünket, ugyanis amikor nálunk járt (a nővérem első barátja)
mindig nálunk vacsorázott és állítólag "mindig" krumplis kaja volt.
Ma már ez melengető érzés és nem is bánom, nekem ez volt a természetes!
Az olasz gnocchit akkor még nem ismertük, de a sok krumplis derelye azért igen hasonló volt.
Szóval már pár éve nem veszek ilyen hülyeségeket, mint mélyhűtött, kész gnocchit, inkább összedobom.
Hozzávalók: főtt krumpli, só, bors( opcionális) , liszt és valaki tojással dúsítja, de nem muszáj.
Sós vízben kifőzöm és zutty bele a mártásba.
A sajtos dolgokat nem lehet megunni, most is parmezánnal szórtam meg, a vajas-olívás fokhagymákra öntöttem egy kis tejszínt, bazsalikomlevelekkel fűszereztem és citromhéjat reszeltem rá illetve a levét is
belecsavartam. Így kaptam egy sűrű fehér mártást, amibe még ízlés szerint fehér bor is illik.
Ilyen egyszerű ebédeket esznek az olaszok is, és én is nagyon kedvelem ezeket a friss, tiszta ízeket.
Ez nagyon guszta!
VálaszTörlésKöszönöm,
VálaszTörlésés milyen finom volt!