Pulykatokány csípősen

Ezt a fincsi vacsorát találtam ki egyik nap, miután (persze) egész nap nem ettem és iszonyú éhesen hazaestem.

Nagyon klassz és gyorsan el lehet készíteni! Szeretem a pikáns ételeket, így természetesen nem idegenkedek a savanyú uborkától sem benne. Nagyon meg lettem dicsérve, mert kb 15-20 éve nem ettünk ehhez hasonlót, ami igen csoda, ugyanis régen ez a fajta étel minden étteremben, háztartásban előfordult.

Hozzávalók:
fél kg pulykakocka, 3 gerezd fokhagyma, 5 dkg szalonna,  1 fej hagyma, só, bors, cayenne bors, paprika, majoranna,  babérlevél,1 kanál liszt,  (most) picit csípős savanyú uborka, csíkokra vágott  sonka, tulipán paprika, barbecue szósz, víz
(saját barbecue: barna cukor, ketchup, szójaszósz, chili paprika, fokhagyma, víz, hagyma, almaecet, Worchester, mustár, bors, só)


A húst a hagymákkal  és szalonnával együtt lepirítottam, megfűszereztem, ráhintettem a lisztet, majd felöntöttem, amikor puha, 5 percre még az uborkát és sonkát is belefőztem.

Mi most rengeteg savanyúsággal és fehér kenyérrel tunkoltuk, majd kipukkantunk...

Ezt a számomra új és csodálatosan szép tulipán paprikát muszáj volt feltennem, mert sajnálom, hogy nem akkor találtam, amikor virágos ételeket kellett kitalálni, Tényleg olyan, mint egy virág, és még csípős is!:)

Zöld paradicsom

Az erkélyen nevelgetett paradicsomok ideje letelt, leszedtük, mert itt a tél.
Sok-sok virág maradt, ha pár héttel előbb sikerül elültetni, mindből kis paradicsom lehetett volna.
Azért így is eltettem két üvegnyi savanyúságot belőlük, és alig várom, hogy megkóstolhassam.
Sajnos nem készültem annyira rá, hirtelen, mint az időjárás lekapkodtam és eltettem, de azért reménykedek,
hogy ehetőt készítettem.
Most megfogadom, hogy ismét veszek és készítek cukkiniből olyan finom savanyúságot, mint amilyet a kilencvenes években sikerült. Azóta sem ettem annyira finomat, sőt nem is hallottam senkitől , hogy ebből
rakott volna el télire.
A másik nagy kedvencem a kis dinnyék, amik még picit pirosak is belül, régen amikor még a Lehel téren igazi
kofák árultak és nem volt csarnok, akkor még lehetett igazi savanyúságot kapni. Abban az időben jó kis program volt a vásárlással egybekötött nézelődés és kóstolás.